Tudnivalók az alapvizsgával kapcsolatban

A 2016-ban tanulmányaikat megkezdett évfolyamra vonatkozó átmeneti szabályok ismertetése


Tájékoztatás a politológia alapvizsgával kapcsolatosan

A tanszék vezetése tájékoztatja a hallgatókat, hogy az alapvizsga tárgy felvételének és elvégzésének követelményei a következőképpen változtak 2022. január 27-től:

  1. A 2018/2019-es tanévtől kezdve a tárgy felvételének feltétele kizárólag az alapvizsgatárgyak teljesítése illetve az alapvizsgával azonos félévben történő felvétele. A további, első-negyedik félévekre előírt tárgyak nem képezik feltételét az alapvizsgára való jelentkezésnek.
  2. Amennyiben az alapvizsga előfeltételei nem teljesültek, a hallgató nem jogosult az alapvizsga letételére.
  3. Az alapvizsga teljesítésére vonatkozóan a hatályos TVSZ vizsgák ismétlésére vonatkozó rendelkezései érvényesek. Az alapvizsgát a tanszék félévente hirdeti meg. Az alapvizsga teljesítése a hat féléves alapképzés során tehát a negyedik, az ötödik, vagy a hatodik félév során kísérelhető meg.
  4. A tanulmányaikat 2017/2018-ban megkezdett hallgatók számára az alapvizsga tárgyaknak részét képezi az „Összehasonlító politikai rendszerelemzés 2" című tárgy is. A 2016/2017-ben tanulmányikat megkezdett évfolyamra azonban ez a tárgy még nem vonatkozik, ezek a hallgatók ennek teljesítése nélkül is jelentkezhetnek az alapvizsgára. Az átmeneti könnyítés számukra csak a 2018/2019-es tanév végéig tart, a túlfutó hallgatók a továbbiakban csak olyan feltételekkel teljesíthetik az alapvizsgát, mint a későbbi évfolyamok hallgatói.
  5. Az alapvizsga teljesítésének feltétele, hogy legalább 80%-os (1%-on belüli kerekítés figyelembe vételével) eredményt érjen el a vizsgázó. A sikertelen vizsga újbóli megkísérlése adott vizsgaidőszakban csak a sikertelen tárgyak kijavítását jelenti, a már sikeresen teljesített korábbi részeredményt a hallgató viszi magával. Sikertelen vizsga esetén a részeredmények a vizsgaidőszak végén elévülnek, így a hallgatónak a következő vizsgaidőszakban az alapvizsga egészét kell újra teljesítenie a fenti feltételeknek megfelelően.


Budapest, 2022. január 27.

Dr. Botos Máté
s. k.


Az írásbeli vizsga során a fogalmakat röviden, lényegre törően, néhány sorban kell meghatározni. A témák részletes, tételes kifejtése nem követelmény.

Magyar politikai rendszer 1-2. 

  1. magyar államiság tradíciója
  2. magyar alkotmányos gondolkodás tradíciója
  3. Magyarország geopolitikai determináltsága
  4. magyar függetlenségi tradíció
  5. korlátozott parlamentarizmus Magyarországon
  6. domináns pártrendszer Magyarországon
  7. politikai demobilizáció Magyarországon
  8. liberális jogállami radikalizmus Magyarországon
  9. guvernamentális politikafelfogás Magyarországon
  10. depolitizált-technokrata politikafelfogás Magyarországon
  11. konszenzusorinetált demokráciafelfogás Magyarországon
  12. radikális demokráciafelfogás Magyarországon
  13. állammal kapcsolatos attitűdök Magyarországon
  14. kettős értékrend Magyarországon
  15. bizalmi szavazás (definíció)
  16. bizalmatlansági indítvány (definíció)
  17. konstruktív bizalmatlansági indítvány
  18. parlamentáris kormányzat
  19. kormány és parlament viszonyának dualizmusa
  20. hatalommegosztás és vétójog Magyarországon
  21. kétharmados törvények (definíció)
  22. miniszter
  23. államtitkár
  24. helyettes-államtitkár
  25. közigazgatási államtitkár
  26. kancellárdemokrácia (definíció)
  27. kabinetelv, reszortelv, miniszterelnöki elv
  28. Miniszterelnöki Hivatal
  29. a parlament funkciói
  30. plénum
  31. állandó és ad hoc bizottságok a parlamentben
  32. Házbizottság
  33. pártfrakciók funkciói és frakciófegyelem
  34. vitaparlament és munkaparlament
  35. politikai vitanap
  36. napirend előtti felszólalás
  37. interpelláció
  38. azonnali kérdés
  39. államfői jogkörök Magyarországon (felsorolás)
  40. alkotmánybírósági absztrakt/konkrét és előzetes/utólagos normakontroll
  41. láthatatlan alkotmány
  42. alkotmánybírósági aktivizmus és átpolitizáltság
  43. európai és amerikai alkotmánybírósági modell
  44. a politikai eljogiasítása, a jog átpolitizálódása
  45. egyéni választókerület
  46. országos lista
  47. területi lista
  48. töredékszavazat
  49. egyfordulós és kétfordulós választási rendszer
  50. egymandátumos és többmandátumos választókerület
  51. választási/bejutási küszöb, érvényességi és eredményességi küszöb, inkumbencia
  52. a pártok funkciói
  53. pártok blokkosodása Magyarországon
  54. a pártrendszer koncentrációja és stabilizációja (definíció)
  55. választói illékonyság és gondolatmankó
  56. a választói magatartás elméletének három irányzata
  57. fakultatív és kötelező népszavazás
  58. véleménynyilvánító és ügydöntő népszavazás
  59. ombudsman
  60. Állami Számvevőszék
  61. Magyar Nemzeti Bank
  62. Költségvetési Tanács
  63. Országos Választási Bizottság
  64. kommunista nómenklatúra és elitváltás
  65. prezidencializálódás
  66. perszonalizáció


Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Budapest: Osiris Kiadó, 2006


Összehasonlító politikai rendszerelemzés 1. 

  1. az állam kiterjedtsége és hatalmi képessége
  2. institucionalizmus
  3. behavioralizmus
  4. politikai rendszer és környezet (definíció)
  5. strukturális funkcionalizmus
  6. rendszerfunkciók
  7. folyamati funkciók
  8. döntési funkciók
  9. résztvevői, alattvalói és parokiális attitűd
  10. érdekartikuláció
  11. érdekaggregáció
  12. anómiás csoport
  13. természetes csoport
  14. intézményi csoport
  15. társuláson alapuló csoport
  16. demokrácia és autokrácia (definíció)
  17. választási/procedurális demokrácia (definíció)
  18. liberális/szubsztantív demokrácia (definíció)
  19. közvetlen demokrácia (definíció)
  20. közvetett demokrácia (definíció)
  21. többségi demokrácia (definíció)
  22. konszenzusos demokrácia (definíció)
  23. elnöki kormányzati rendszerek (definíció)
  24. félelnöki kormányzati rendszerek (definíció)
  25. parlamentáris kormányzati rendszerek (definíció)


R.E. Goodin – H.D. Klingelmann: A politikatudomány új kézikönyve. Budapest: Osiris Kiadó, 2003

Gabriel Almond et al.: Összehasonlító politológia. Budapest: Osiris Kiadó, 2006

Giovanni Sartori: Összehasonlító alkotmánymérnökség. Budapest: Akadémia Kiadó, 2003


Választási rendszerek 

  1. A választási rendszerek mechanikus és pszichológiai hatása
  2. Condorcet győztes és Condorcet vesztes
  3. Duverger törvényei
  4. Gerrymandering
  5. Körzeti magnitúdó
  6. Loosemore-Hanby index
  7. Pártok effektív száma
  8. A képviselet mikrokozmosz és megbízó megbízott felfogása
  9. A mandátumelosztás legmagasabb átlag módszere
  10. A mandátumelosztás legnagyobb maradék módszere


Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 2004

McLean, Iain: Képviseleti formák és szavazási rendszerek. In: Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 25-47. oldal, 1997

Sartori, Giovanni: Választási rendszerek. In: Fábián György – Kovács László Imre (szerk.): Választáspolitológiai szöveggyűjtemény. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 55-102. oldal, 2001

Sartori, Giovanni: Választási rendszerek. In: Fábián György-Kovács László Imre (szerk.): Választáspolitológiai szöveggyűjtemény. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 55-102. oldal, 2001

Lijphart, Arendt: A választási törvények politikai következményei, 1945-1985. In: Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Budapest, Osiris Kiadó,  90-106. oldal, 1997

Gallagher, Michael: Arányosság, aránytalanság és választási rendszer. In: Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 107-127. oldal, 1997

Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest, Osiris Kiadó. 2004

Iain McLean: Képviseleti formák és szavazási rendszerek. In: Fábián György (szerk.): Választási rendszerek. Budapest, Osiris Kiadó, 25-47. oldal, 1997


Bevezetés a gazdaságtörténetbe 

  1. félperiféria
  2. merkantilizmus
  3. gazdasági liberalizmus
  4. mezőgazdasági forradalom
  5. adósrabszolgaság
  6. latifundium
  7. céh
  8. füstadó
  9. rendkívüli hadiadó
  10. majorság
  11. beneficium
  12. feudum
  13. jobbágy
  14. regálé
  15. manufaktúra
  16. ipari forradalom
  17. földek bekerítése
  18. kettős vámrendelet
  19. úrbéri pátens
  20. közteherviselés
  21. jegybank
  22. ősiség törvénye (aviticitas)
  23. zsellér
  24. Zollverein
  25. outsourcing
  26. Kondratyev-ciklus
  27. ópiumháború
  28. asiento-jog
  29. kontinentális zárlat
  30. eredeti tőkefelhalmozás
  31. manchesteri kapitalizmus
  32. utópista szocializmus
  33. gazdasági protekcionizmus
  34. tervutasításos rendszer
  35. sztahanovista mozgalom
  36. államosítás
  37. társadalmi tulajdon
  38. privatizáció
  39. posztindusztriális társadalom
  40. tercier szektor
  41. fogyasztói társadalom
  42. szociális piacgazdaság
  43. közmunkaprogram
  44. New Deal
  45. Bretton Woods-i rendszer
  46. temelőszövetkezet
  47. antitröszt-törvény
  48. hadikommunizmus
  49. NEP (Szovjetunió)
  50. KGST
  51. EGK
  52. valutakígyó
  53. termelőeszközök
  54. kizsákmányolás
  55. társadalombiztosítás
  56. privilégium
  57. hiperinfláció
  58. Kossuth-bankó


Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas kiadó, 2002

Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete, 1700–2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2002

Honvári János szerk.: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Aula Kiadó, 2003

Immanuel Wallerstein: Bevezetés a világrendszer-elméletbe. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2010


Közgazdaság 1-2. 

  1. Alternatív költség
  2. Amortizáció
  3. Árdiszkrimináció
  4. Árrugalmasság
  5. Csökkenő határhaszon
  6. Externália
  7. Fogyasztói többlet
  8. Határköltség
  9. Inferior jószág
  10. Kartell
  11. Közjavak
  12. Közömbösségi görbe
  13. Méretgazdaságosság
  14. Mikroökonómia fogalma
  15. Monopólium
  16. Oligopól piac
  17. Piaci egyensúly
  18. Potyautas probléma
  19. Termelési tényezők
  20. Természetes monopólium
  21. Aktivitási ráta
  22. Bruttó hazai termék (GDP)
  23. Expanzív és restriktív politika
  24. Fenntartható fejlődés
  25. Fiskális politika
  26. Fogyasztói árindex
  27. Gazdasági ingadozás (ciklus)
  28. John Maynard Keynes
  29. Költségvetési deficit
  30. Makroökonómia fogalma
  31. Megtakarítási határhajlandóság
  32. Monetáris politika
  33. Nemzeti jövedelem (GNI)
  34. Országkockázati prémium
  35. Pénz forgási aebessége
  36. Philips-görbe
  37. Potenciális kibocsátás
  38. Reálkamatláb
  39. Stabilizációs politika
  40. Teljes tényezőtermelékenység (TFP)


Misz József: A mikroökoómia alapjai. Budapest: l’Harmattan, 2007

Misz József: A makroökönómai alapjai. Budapest: l’Harmattan, 2008


Bevezetés a politikatudományba 1-2 

  1. Állam
  2. A nemzet megközelítései, lehetséges meghatározása
  3. Nemzetállam
  4. Jogállam
  5. Egységes állam
  6. Szövetségi állam
  7. Alkotmány (definíció)
  8. Állampolgárság
  9. Államfő
  10. Miniszterelnök
  11. Kormány
  12. Önkormányzat
  13. Parlamentáris rendszer
  14. Elnöki rendszer
  15. Diktatúra
  16. Autoriter rendszer
  17. Totalitarizmus
  18. Demokrácia
  19. Politikai ideológia
  20. Konzervativizmus
  21. Liberalizmus
  22. Szocializmus
  23. Nacionalizmus
  24. Anarchizmus
  25. Legitimáció (definíció)
  26. Politikai párt
  27. Pártrendszer
  28. Egypártrendszer
  29. Kétpártrendszer
  30. Többpártrendszer
  31. Káderpárt
  32. Gyűjtőpárt
  33. Tömegpárt
  34. Etnikai párt
  35. Radikális párt
  36. Pluralizmus
  37. Politikai/társadalmi törésvonal.
  38. Választói magatartás
  39. Választás
  40. Szavazati jog
  41. Többségi választási rendszer
  42. Arányos választási rendszer
  43. Vegyes választási rendszer
  44. Választási küszöb
  45. Nemzeti kisebbség (nemzetiség)
  46. Politikai képviselet
  47. A politikai szocializáció intézményei (felsorolás)
  48. Politikai elit


Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer. 3., átdolgozott kiadás. Budapest. Osiris Kiadó, 2007

Haskó Katalin – Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba. Budapest: Osiris Kiadó, 2003

Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest: Osiris Kiadó, 2004


Politikai filozófia

  1. Utilitarizmus
  2. Libertarizmus
  3. Kommunitarizmus
  4. Minimális állam
  5. Szerződéselmélet
  6. Hipotetikus szerződés
  7. A tudatlanság fátyla
  8. Politikai idealizmus és realizmus
  9. A többség zsarnoksága
  10. Örök törvény, természeti törvény és emberi törvény
  11. Vegyes kormányzat
  12. Ellenállási jog
  13. Természeti állapot
  14. Természetes jogok
  15. Általános akarat
  16. A „politikai” fogalma
  17. Politikai teológia


Michael J. Sandel: Mi igazságos és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata. Budapest: Corvina, 2012

David Miller (szerk.): Politikai filozófiák enciklopédiája. Budapest: Kossuth Kiadó, 2003

Carl Schmitt: A politikai fogalma. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor, 2002

Carl Schmitt: Politikai teológia. Budapest: ELTE ÁJK, 1992


Bevezetés a társadalomtörténetbe 

  1. népesedéspolitika
  2. polgár
  3. paraszt
  4. munkás
  5. közveszélyes munkakerülő
  6. málenykij robot
  7. kulák
  8. osztályidegen
  9. munkástanács
  10. munkásőr
  11. önkéntes rendőr
  12. demográfiai válság
  13. vállalkozó
  14. alkalmazott
  15. köztisztviselő
  16. asszimiláció
  17. integráció
  18. emancipáció
  19. feminizmus
  20. xenofóbia
  21. rasszizmus
  22. arisztokrata és nemes
  23. rendi társadalom
  24. polgárosodás
  25. értelmiség
  26. elit
  27. agrárproletár
  28. betanított munkás, segédmunkás
  29. szakmunkás
  30. kisebbség
  31. kisgazda
  32. nupcialitás
  33. fertilitás
  34. honorácior
  35. szabadfoglalkozású
  36. középosztályosodás
  37. professzionalizáció
  38. osztály
  39. réteg
  40. népiesek és urbánusok


Kovács József – Bódy Zsombor: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest: Osiris Kiadó, 2003

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest: Osiris kiadó, 2001

Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 1987